Teszt
kerékpár
bababarát
állatbarát
WIFI
szállás
reggeli
légkondi
borozó
parkoló
bogrács
horgászat
     

Tokaj és környéke

Tokaj Hegyalja Bortörténete

Magyarország Európa hagyományos bortermelő országai közé tartozik.
A szőlő őshonos növény a Kárpát-medencében. Az időszámításunk előtti V-I. században itt élő kelták nagy valószínűséggel, de az i.e. XIV-IX. században a Pannónia provinciát meghódító rómaiak biztosan foglalkoztak szőlőműveléssel.
Őseink már a vándorlás során megismerkedtek a borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel. Borászati szakkifejezéseink jelentős része (szőlő, csiger, seprő, ászok, szűr) török eredetű és bor szavunk is egyedi, eltér az Európában általános latin "vinum" változataitól.
A kereszténység felvételét követően a magyar borászat az európai minta szerint fejlődött. A keresztény liturgiához szükséges bor készítésének ismeretét, a szőlőművelés gyakorlatát a szerzetesek széles körben elterjesztették. Magyarország történelme és gazdasága nem mindig biztosított zavartalan feltételeket a szőlőművelés felvirágoztatásához. Az, hogy, a tatárjárást, a török hódoltságot, a Habsburg elnyomást, a filoxéra vészt és a trianoni diktátum hatásait is túlélte, a szőlőtermesztők és borászok kitartását bizonyítja. Az elnéptelenedett területekre betelepülő idegen ajkúak (vallonok, olaszok, rácok, svábok) magukkal hozták és hazánkban is meghonosították saját szőlő- és borkultúrájuk egyes elemeit. A magyar borászat Mátyás király idejében (1458-90) és a XIX. század végén Európa és a világ elitjéhez tartozott gazdaságát tekintve.Az elmúlt 1100 év alatt a magyar szőlészet és borászat már sokadik megújulását, átalakulását éli. Az 1970-80-as évek mennyiségi orientációjú termelését elhagyva, napjaink célkitűzése már az egyedi ökológiai adottságokra, korszerű technológiára, a garantált eredetre alapozott termék előállítása és forgalmazása.1994-ben ismét életre kelt a hegyközségi szervezet, és 1997. a Bortörvény elfogadása óta a legmagasabb szinten szabályozott a termékpálya.

BOR ÉS GASZTRONÓMIA

A királyok borát mindenki poharába!

Tokaj-Hegyalja: a magyar borvidékek zászlóshajója, a világhíres aszú termőföldje, kultúrtájként a Világörökség része. Maga a történelem - és a folyamatos megújulás. Éppen ezért nem csak a bor és gasztronómia évében lehet fontos úti cél!

Ha végigtekintünk a világ leghíresebb borain, a tokaji aszút ott találjuk közöttük, teljes jogú tagjaként a Világ Nagy Borai Szalonnak - hiszen már XIV. Lajos francia király azt mondta róla: Vinum regum, rex vinorum - azaz a királyok bora, a borok királya. És nem ő volt az egyetlen uralkodó, aki kedvtelve fogyasztotta az aranyló nedűt: ezt csorgatták a pápák miséző kelyhébe, ott volt XII. Károly svéd, Erős Ágost lengyel király asztalán, Anna angol királynő, II. Katalin orosz cárnő udvarában, nem beszélve I. Frigyes porosz királyról, akinek Voltaire-rel folytatott verses levelezésében is szó esik az aszúról mint olyan italról, amitől újjászületik a fáradt, beteg ember... Ám az aszú nem a múlt ködébe vesző legenda, bizonyítják ezt azok az aranyérmek is, amelyeket a legnagyobb világversenyeken szereznek a borok. Hiszen a mai borászok híven őrzik az évszázados hagyományokat, de éberen figyelik a változásokat, és maguk is keresik az új utakat.
A legismertebbek közé tartozik
- nemzetközi szinten is - Szepsy István, Árvay János, a nagyobb birtokok közül a Gróf Degenfeld, a Disznókő, a Tokaj Kereskedőház, a Hétszőlő, a Királyudvar, a Royal Tokaji Wine. Ez a felsorolás azonban nem (lehet) teljes, és még az is idekívánkozik: vásárláskor és kóstoláskor a borkedvelőknek a dűlők nevére is érdemes odafigyelniük, hiszen a minőségi borpiacon egyre nő a dűlőszelektált tokaji borok száma.

Hírességek a Hegyalján

A fenti cikkünkben emlegettük, milyen sok uralkodó, művész kedvelt itala volt a tokaji aszú - de nem csak a múltban! Diplomáciai, gazdasági körökben ma is közkedvelt ajándék a több éves, évtizedes, 6 puttonyos Tokaji aszú, illetve a többi itteni borkülönlegesség. Sokaknak az első találkozás egy életre szóló szerelemet, kapcsolatot jelent. Közéjük tartozik például Antonio Qvang, aki mandarin családból származó, Maníliában élő atomfizikus. Egy repülőút alkalmával kóstolta meg az aszút - és rövidesen egy borászat tulajdonosa lett Tokaj-Hegyalján.
Borászatot nem, de borokat vásárolt itt a Suzuki család. A családtagok születési évében (többek között az 1930-as években) született borokat továbbra is a Tolcsvai Muzeális Pincészet őrzi, hiszen ott lehet biztosítani a legjobb körülményeket. Céges vásárlóik között pedig ott szerepel a sörgyártó Osterbrau is. Ebbe a pincészetbe egyébként, az ott őrzött értékek miatt a gazdasági és politikai élet krémje és a szűk szakma mellett csak a potenciális vásárlók juthatnak le. Matt Skinner, az ismert szakács, Jamie Oliver barátja és bortanácsadója sokáig csak a tokajit ismerte a magyar borok közül. Habsburg Ottó így nyilatkozott a tokajiról: ".azok vásárolják, akik tényleg értenek a borhoz mint művészi értékhez, és akik számára nemcsak a színe és az alkoholtartalma érdekes". Írt ódát a tokajihoz Pablo Neruda, John Betjeman angol költő versbe foglalta, Henrich Böll feláldozta egy hősét néhány flaska aszúért - képünkön pedig a brit King Singers tagjai örülnek a találkozásnak.

Tokaj-Hegyalja

A több, mint 5400 hektár terület kiváló fekvési és talajadottságokkal rendelkezik. E szerencsés helyzetet csak fokozza a meleg nyár, a hideg tél és a napos, párás, szintén hosszú ősz, mint éghajlati adottság. Mindezek következménye, hogy az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai Tokaj-hegyalján születnek. A világhírű aszúk és szamorodnik a nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni - igazi nektár.

Tokaj Hegyalja földrajzi elhelyezkedése

Magyarország észak-keleti részén, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a tokaji Kopazs hegy által határolt háromszögben helyezkedik el. A borvidékhez tartozó települések: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golpo, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshogyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

Termőterület nagysága

Az összes termőterület 11149 ha, melyből 9829 ha (89 %) I. olsztályú terület.

Jellemző talajtípusok

Kovasav tartalmú riolit és andezit kőzetek, vulkáni törmelék, zeolit, nyiroktalaj, lejtőlösz.

Termesztett szőlőfajták

A zárt borvidékeken engedélyezett szőlőfajták: furmint (3434 ha), hárslevelű (593 ha), sárga muskotály (111 ha), zéta (oremus), kövérszőlő.

Borstílus

Kizárólag fehérbort adó, jelenleg az egyetlen magyar "zárt" borvidék. Száraz borai magas savtartalommal, jellegzetes illatokkal rendelkeznek. Ezen száraz borokat 3-4 éves korukig érdemes elfogyasztani. Az édes borok a cukor és extrakt-tartalom (szárazanyag-tartalom) függvényében változatos élményt tudnak nyújtani a bort kedvelők számára. A magas puttonytartalmú aszúborok eltarthatósága szintee korlátlan.

Tokaj Hegyalja története
Tokaj már a középkorban is jelentős település volt, várral rendelkezett, amely több funkciót töltött be a táj és a haza történetében is. Mivel a Bodrog és a Tisza összefolyásánál helyezkedett el, ahol az Erdélyt és a Felvidéket összekötő kereskedelmi, majd katonai út szelte át a Tiszát, az erősségnek kitüntetett szerepe volt a tiszai rév védelme, ezáltal a zavartalan forgalom biztosítása. Ugyanakkor egy királyi birtokszervező központ szerepkört is be kellett töltenie. Tokaj szerepe csak nőtt azzal, hogy a máramarosi sóbányák termékével, a Tisza bal partján szekerezők által használt kanyargó „sóút” is itt lépte át a Tiszát, s tokaji só lerakat (sóház) látta el konyhasóval a hevesi és borsodi, illetve részben az alsó-zempléni táj népét. E só forgalmazásban, só elosztásban is szerepet kapott a város és vára.

Tokajt először egy 1067-ben kelt, 1267-ben átírt határjárást rögzítő oklevél említi: Anonymus is ír a városról és a Képes Krónika is elmond egy történetet. Az abaúji és zempléni régió történetében a Szapolyai család tagjai hoztak felemelkedést. 1459 júliusában nyerték el zálogként - véglegesen azonban Mátyás királytól - Tokaj várát Boldogkővel, Regéccel és Tállyával együtt. A zálogot az az 1200 forint alkotta, amelyet a Szapolyai család kölcsönzött Hunyadi Mátyásnak a husziták elleni háborújához. Ezzel a Szapolyai-család a Perényiek mellett a térség legjelentősebb birtokosává vált, s nem mellékesen a tiszai révnél szedett vám révén hatalmas jövedelemre tett szert.A Szapolyai-család a tokaji várba helyezte az „ország főméltóságának” megfelelő földesúri rezidenciáját. Mint jó gazda tudta, hogy milyen módon fokozhatja jövedelmét új birtokaival. Szapolyai Imre a királynál mezővárosi jogot szerzett Tokajnak. A mezőváros ezután különböző kiváltságokat kapott. Az oszmán törökök 1526-os mohácsi győzelme hosszú időre megpecsételte a haza sorsát. Tokaj földesura, az akkor erdélyi vajda Szapolyai János nem jutott szerephez a sorsdöntő mohácsi csatában, aki aztán megragadva a történelem által kínált alkalmat, a királyság elnyerésére tört. A királyválasztó országgyűlést előkészítendő Tokajba részgyűlést hívott össze. Szapolyai János a hagyomány szerint a mai Rákóczi Pincében királlyá választatta magát – ám ugyanebben az időben Habsburg Ferdinánd is magyar uralkodóvá koronáztatta magát I. Ferdinánd néven.Szapolyainak hosszú ideig nem született fiúgyermeke, ezért később lemondott a trónról Ferdinánd javára. János Zsigmond születésével azonban az idősödő Szapolyai visszavonta eredeti szándékát, gyermekét a Szultán gyámsága alá helyezte, aki ezt kihasználva csellel vette be Buda várát 1541-ben. Ezzel az ország középét elfoglalta a török. A kis János Zsigmond és édesanyja, Izabella királynő udvarával együtt Erdélybe menekült. Ebben a helyzetben mindhárom fél igyekezett minél nagyobb területet, minél jövedelmezőbb, hadi szempontból minél fontosabb településeket megszerezni. Így a következő 150 év csaknem folytonos háborúskodással telt el. Tokaj vára és környéke egyszerre az események sodrásába került.Miután II. Rákóczi Ferenc kurucai bevették a várat, a vezérlő fejedelem parancsot adott a várkapitánynak, hogy a vérrel áztatott köveket rombolják le, az egykor büszkén ellenálló bástyáit hordják szét. Három vármegye kirendelt robotoló jobbágysága zúzta, hányta a falakat, a késő utódokra egy csonka fal maradt, helyét felásták, kis városrész telepedett oda, a „vár” az első zsidó lakosok temetőhelye lett.Tokaj a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. A Hegyalja nagyrészt a Rákóczi-család birtoka volt. A barokk stílusú Rákóczi-Dessewffy-kastélyt 1700 körül építették. A Rákóczi-pince járatai másfél kilométer hosszan ágaznak szét a központi pinceteremből. Az Evangélikus udvar eredetileg kapucinus rendház volt. Az itt található evangélikus templom 1785-ben épült. A régi Arany Sas fogadó épülete és a görögkeleti templom 1770-ből való. A Tokaji Pincemúzeumban a borászat tárgyi emlékei kaptak helyet. A város mai főterét a 18. század végén kezdték beépíteni. A görög Karácsony és Moreili családok emeltek itt kereskedőházat és családi otthont. Itt emelt családi palotát Csobaj földesura, a sztrákői Dessewfy család. A jeles erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor emlékét hirdeti egy bronz emléktábla.

A főtér impozáns épületében - a Degenfeld-család eredetileg 1875-ben épített palotájában - a történelmi birtok mai gazdája konferencia központot, éttermet és borszaküzletet üzemeltet.
Tokaj termelői között jelen voltak a gazdagabb rétegek, így nemesek, középbirtokosok, görögök, sőt a cár katonái is, akik extraneusként termeltették a szőlőt és a bort. A városban udvarházat, továbbá egy-egy pincét vásároltak. A birtokos vincellérje irányította a termelést, a tulajdonosok a szüret környékén érkeztek a városba. Ez mindig nagy mulatozással, ünnepléssel járt együtt. Bálokat rendeztek Tokajban és a környéken. Tokajban udvarházuk volt többek között a Bercsényieknek, Dessewfyeknek, Gyulayaknak. Ma is látható a Bercsényi-lak, továbbá átalakítva bár a Gyulay-udvar.
Az egykori pálos kolostor középkori alapokra épült. Az együttes központjában helyezkedik el az egykori templom impozáns tömbje.

A Tisza és Bodrog összefolyásánál, a tiszai híd tokaji hídfőjénél áll az I. világháború áldozatai emlékére állított bronzalakos szobrot, vele szemben „kopjafa” hirdeti a doni katasztrófa 1943. évi áldozatainak emlékét
A főtér központjában 2000-től az államalapító Szent István király bronz szobra egy hatalmas oszlopra helyezve uralja a teret. Tőle jobbra Hegyalja bronz térképe látható, körülötte a történelmi hősök és szőlőtermelők plakett-szerű arcmásaival. Fölöttük két bronzérme másolata, a várost ért kitüntetések köztéri elhelyezésével a közösség érdemeit elismervén

Délre áll a mindenkori uradalom központi épülete, alatta a Rákóczi pince. Előtte a hegyaljai folklór figuráját Bacchus-t, népisesen „Baksus”-t láthatjuk, egy díszkútat zárva magába. A város déli településrészét három szobor díszíti: az első a legutóbbi tiszai árvíz emlékére készült alkotás, a következő a második világháború áldozatainak emlékére állított gránitból faragott férfi torzó, a harmadik Némethi Ferenc hősi halált halt várkapitány bronz mellszobra

Tokaj Hegyalja látnivalói

Abaújszántó

Évszázadokon keresztül Hegyalja jelentős mezővárosa volt. A római katolikus templom XIV. századi, majd 1752-ben barokk stílusban átépítették.

Bodrogkeresztúr

Már az 1880-as években felfedezték, hogy Bodrogkeresztúron bronzkori öntőműhely működött. 1918-ban találták meg a "Dereszla kincse" néven ismert arany ékszerekből álló leletanyagot, amely az időszámítás előtti 1200. évből származik. A középkor végén a település már mezőváros volt, 1595-1617 között saját könyvnyomdával rendelkezett. Az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek a vallásuknak megfelelően elkészített "kóser" boraikkal tovább növelték a város hírnevét. A Magyar Motorok Múzeuma mellett érdemes megnézni a település szoborparkját, a Millecentenáriumi emlékparkot és a híres "csodarabbi", Reb Steiner Saje sírját.
A szabadságharc bukása után a hagyomány szerint Bodrogkeresztúron húzta meg magát Eötvös József, az első felelős magyar kormány vallás- és oktatásügyi minisztere. Lakóháza, az Eötvös-ház ma általános iskola. Római katolikus temploma 1480-ban épült késő római stílusban. Rákóczi-kúria a kora barokk korból származik.
Monok

Itt született Kossuth Lajos 1802-ben, copf stílusú szülőházában emlékmúzeum van. Monoky-féle várkastély XIV. századi, az Andrássy-kastély a XVIII. században épült lovagtermét és kápolnáját Maulbertsch freskók díszítik.

Olaszliszka

Római katolikus temploma XIV. századi eredetű, gótikus szentéllyel.

Sárospatak

Sárospatak városa a honfoglalástól kezdődően jelentős történelmi és kulturális szerepet töltött be. Patak várában Árpád-házi királyok, Anjou királynők fordultak meg, s itt született Kun (IV.) László király és magyarországi Szent Erzsébet. Küzdött a várért Balassi, itt állt a Rákócziak könyvtára, és ez volt az országgyűlés színhelye. A XI. századi várat a XV-XVll. században jelentősen bővítettek.
Az 1531-ben - Perényi Péter által alapított - református főiskola sokáig fontos kulturális központtá tette a várost. A vár a XVII. század elején a Rákóczi család birtokába került. A Sárospataki Kollégium jelenlegi formájában nagyrészt a múlt században alakult ki. Az iskola a XVII. század derekán élte fénykorát. A református templom 1771 –81 között épült. A helyreállított várkastélyban ma múzeum működik.

Sátoraljaújhely

Az egykori megyeháza 1758-1761 között épült. Itt kezdte közéleti pályafutását Kossuth Lajos, és itt dolgozott levéltárosként Kazinczy Ferenc is. A város egyik legrégibb épülete a középkori alapokon épült római katolikus templom, amely 1792-ben készült el. A piarista templom gótikus eredetű. Egyes részei XV. századiak, míg szószéke a XVIII. századból való.
Sátoraljaújhely Zemplén vármegye egykori székhelye, műemlékekben gazdag település. Már Kr. u. 180-ban Marcus Aurelius légiói is jártak e vidéken, amelyet a talált arany-pénzek bizonyítanak. Anonymus szerint a honfoglalás korában is lakott terület volt "Satur eleu" néven. A honfoglalók közül a kazár törzsek kapták meg, majd Árpád vezér Ketelnek adományozta. Kb. 150 évig volt az övé és utódaié. Állítólag két vár állt itt. Ebben az időben kezdett kialakulni a szőlő- és bortermelés is, ami majd évszázadokra meghatározza a város gazdaságát.

Széphalom

Bányácskát Kazinczy Ferenc nevezte el Széphalomnak, aki itt építette fel családi kúriáját. A ház építését még 1790-ben megkezdte, 1794 decemberében azonban a Martinovics-összeesküvésben való részvétele miatt letartóztatták. 1806 után itt volt a nyelvújító mozgalom központja, itt írta Kazinczy a leveleit, értekezéseit és egyéb műveit. Széphalom Kazinczy halála után hamarosan zarándokhellyé vált, írók, költők, nyelvészek, tudósok mentek el Kazinczy sírjához, amely a kúria kertjében található. 1859-ben, születése 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta ezt a kertet, a lakóház megszerzésére azonban már nem volt lehetőség.

Szerencs

A tatárjárás előtt bencés apátságot alapítottak itt, amelyet a XVI. század közepén várrá alakítottak át. A romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították. A római katolikus plébániatemplom 1760-1764 között épült. A fürdő épülete szecessziós stílusú. Salétromos, kénes, jódos-vasas vizét a középkor óta használják gyógyításra. A református templomot a XIV.században építették.

Tarcal

A Rákóczi-pincében Bormúzeum található.

Tállya

A községben található a XVI. századi Rákóczi-kúria, a XVIII. század elején épült kastély és a boltozatos Rákóczi-pince. Római katolikus temploma XV. századi, 1720-ban kapott barokk homlokzatot. Az evangélikus templom pedig XVIII. század végéről való - itt keresztelték meg Kossuth Lajost 1802-ben.

Tolcsva

Hegyalja egyik leghíresebb bortermő községe. A római katolikus templom a XV. században, a görög katolikus templom 1760-ban, a református templom 1830-ban, a zsinagóga 1865-ben épült. Az egykori Rákóczi- kastélyban Bormúzeum üzemel.